A megbocsátás útja – Wm. Paul Young: A viskó

A könyv középpontjában Mackenzie Allen Phillips, egy átlagos amerikai apa áll, akinek legkisebb lányát, Missyt brutális kegyetlenséggel elrabolják és meggyilkolják egy családi kirándulás során. Az esemény után Mack életét teljesen felemészti a gyász és a harag. Öt évvel később egy rejtélyes levél érkezik – mintha maga Isten hívná őt vissza arra a helyre, ahol lánya vére a földre hullott: a viskóba.

Innen kezdődik az a spirituális utazás, amely során Mack nemcsak Istennel, hanem önmagával és a múltjával is szembesül. A viskó – ez a rideg, elhagyatott kis épület – metaforává válik: a lélek rejtekhelyévé, ahol a legmélyebb fájdalmakat tároljuk, és ahol talán megtörténhet a legnagyobb csoda is – a megbocsátás.

Young műve nem egyszerűen regény, hanem egyfajta modern példázat. A három isteni személy – Papa (az Atya), Jézus és Sarayu (a Szentlélek) – szokatlan, sztereotípiákat megdöntő formában jelennek meg. Papa egy kedves afroamerikai nőként lép a történetbe, Jézus földhözragadt, kétkezi munkásemberként, míg Sarayu egy rejtelmes, keleti származású nőként. Ez az ábrázolás nem pusztán meglepő, hanem célja is van: megkérdőjelezni a berögzült istenképeket, és segíteni abban, hogy az olvasó új módon kapcsolódjon a hithez.

A viskó nem kínál egyszerű válaszokat. Nem magyarázza meg a szenvedés okait egyetlen mondatban, és nem fest rózsaszín világot. Ehelyett párbeszédre hív – a fájdalommal, a kétségeinkkel, és azzal az isteni szeretettel, amely talán éppen ott van a legközelebb hozzánk, ahol legkevésbé érezzük. A regény egyik legerősebb üzenete, hogy a megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a rosszat, hanem hogy nem engedjük, hogy az irányítsa az életünket.

Young írása egyszerű, mégis szuggesztív. A narratíva lassan bontakozik ki, de cserébe időt ad a belső folyamatokra, az átalakulásra. A viskó olvasása közben gyakran érezhetjük úgy, mintha mi is ott lennénk Mack mellett, beszélgetnénk Istennel, kérdeznénk, dühöngenénk, sírnánk. És talán – mint ő – egy kicsit mi is megbékélnénk.

Sokan nevezik ezt a könyvet spirituális útmutatónak, mások vallásos példázatnak, megint mások irodalmi terápiának. Valójában mindhárom egyszerre. Nemcsak azok számára jelenthet mély élményt, akik hívők, hanem azoknak is, akik keresnek – kérdéseket tesznek fel, elbizonytalanodtak, vagy csak egyszerűen szeretnék megérteni, hogyan lehet túllépni a legnagyobb veszteségeken.

Wm. Paul Young: A viskó olyan olvasmány, amely után másként nézünk önmagunkra, másokra, és talán Istenre is. Nem könnyű könyv – de pont ezért van rá szükség. Egy regény, amely képes beköltözni az ember szívébe, és ott maradni – sokáig, csendesen, de rendíthetetlenül.